A virág illata

A virág látványa is szép, mikor kinyílik.
Szirmai színesek, és amit magából áraszt, az illat…
Ez a lényeg!!
Tovatűnik, megérezheted, de soha meg nem foghatod.
Megtapasztalhatod, de soha nem lehet a tied.
Ahogy jön, úgy illan el… de betölt mindent.
Leszakíthatod a virágot… soha többé nem fog illatozni.
Mert AZ, ami az illatban van, az igaz lénye, a szellem.
Az élet maga.
Ami a növényen keresztül kiárad.

Neked is van illatod.
Aszerint, ahogy élsz.
A tested árasztja ezt az illatot.
Ez vonzza az embereket, s mindazt amire szükséged van.

Ami rohad, pusztul, s előbb utóbb elemészti a halál…
a halál szaga… nagyon rossz…
Az életnek illata van.

Ha szomorú vagy, s kétségbeesel, más az illatod…
Sok mindent nem láthatsz még, mely láthatatlanul kering benned, körülötted…
Csak a fény felé kell törekedni, arra kell figyelned.
Mert az az igaz lényed. Az vagy te.
Onnan születtél, onnan teremtődtél.
Nem tudsz nem fényt árasztani…
Csak az intenzitását tudod befolyásolni.

Amekkora a fényed, akkora hatalmad van.
Ez a tudás. És a bölcsesség.
Mert a fény elemészti a sötétséget, bárhol is van.
Bármennyi is a fényed, addig világít,
amennyi tudásod van az EGYről.

Szerző: Természet Leánya